Tradiens Research · Adatesszé · Részvények
Válassz egy részvényt találomra és nagyobb eséllyel marad el a készpénztől, mint hogy megelőzze
Az amerikai részvények többsége rosszabbul teljesített, mint a készpénz, amin itt a rövid lejáratú amerikai kincstárjegyet értjük. Akkor ki kereste meg azt a 34,8 billió dollárt, vagyis 34 800 milliárdot, amennyivel a részvénypiac egésze többet hozott a készpénznél?
1999 decembere van. A megtakarításodat egyetlen részvénybe teheted, és addig tarthatod, ameddig csak akarod. Három részvényről hallasz újra meg újra:
- egy óriás: a világ egyik legnagyobb ipari vállalata, amely az év végén mintegy 508 milliárd dollárt ér;
- az a részvény, amelyet Amerikában a legtöbb befektető tart;
- egy internetes áruház, amely könyvek árusításával kezdte, és abban az évben 720 millió dollár veszteséget termelt.
Melyiket veszed meg, és tudhattad volna-e, melyiket érdemes megtartani? Jegyezd meg a válaszodat, mert az esszé még visszatér rá. Előbb azonban nézzük meg, mire számíthatott, aki egyetlen részvényt választott: ezt kilenc évtized adatai mutatják meg, amelyekben az Egyesült Államokban tőzsdén jegyzett összes részvény szerepel.
Egy professzor kilencven év összes amerikai részvényét végigkövette, és mindegyiket a készpénzhez mérte.
Hendrik Bessembinder, az Arizonai Állami Egyetem pénzügyprofesszora mind a 25 967 törzsrészvényt végigkövette, amelyet 1926 és 2016 között az Egyesült Államokban tőzsdén jegyeztek: mindegyiket az első kereskedési napjától az utolsóig, vagy 2016 végéig, az osztalékkal együtt. Mindegyiket az egyhónapos amerikai kincstárjegyhez mérte, amely nagyjából annyit hoz, amennyit a készpénzen keresni lehet. Azért éppen ehhez mérte őket, mert a készpénz a legegyszerűbb alternatíva: ha egy részvény a saját élete alatt kevesebbet hozott a kincstárjegynél, akkor semmit sem fizetett a tulajdonosának azért a kockázatért, hogy tartotta.
Az ábra minden részvényt négy sor egyikébe sorol aszerint, hogyan alakult a teljes élete. Minden sáv az összes részvény egy részét mutatja, a teljes hosszúságú sáv tehát az összes részvény volna. Kezdd a három borostyánsárga sorral.
A tipikus részvény egy keveset veszített, minden nyolcadik pedig szinte mindent.
Add össze a három borostyánsárga sort: az összes részvény 57,4%-a a teljes élete végére elmaradt a kincstárjegytől. A többségük ráadásul kifejezetten pénzt veszített, ami rosszabb, mint pusztán elmaradni a készpénztől. A középső kimenetel kis veszteség volt: ha az összes részvényt sorba állítod a legrosszabbtól a legjobbig, a sor közepén álló részvény hozama körülbelül −2,3% volt, mégpedig a teljes élete alatt, nem évente.
A leggyakoribb egyedi kimenetel viszont az volt, hogy a részvény szinte mindent elvesztett: ez a legfelső borostyánsárga sor, nagyjából minden nyolcadik részvény. Hogyan lehet egyszerre igaz, hogy a tipikus részvény csak keveset veszített, a leggyakoribb kimenetel mégis a szinte teljes veszteség? Képzeld el minden részvény eredményét egy gombostűként egy hosszú vonalzón, amely a legrosszabb eredménytől a legjobbig tart. A szinte teljes veszteségek tűi mind ugyanazon a ponton állnak, ezért ez a vonalzó legzsúfoltabb pontja. A többi tű viszont szétszóródik a vonalzó hosszában, és ha a tűket balról jobbra megszámolod, a középső egy kis veszteségnél áll.
A készpénztől elmaradt részvények között koruk legismertebb cégei is ott voltak.
Egy ilyen lista úgy hangzik, mintha kicsi, elfeledett cégekből állna, a borostyánsárga sorok alatti két példa azonban koruk két legismertebb vállalatáé. Aki 1996-ban, a tőzsdei bevezetéskor egy dollárt tett a Lucent Technologies részvényébe, annak tíz évvel később, amikor a részvénnyel megszűnt a kereskedés, 45 centje maradt. A WorldCom esete furcsább, mert nyereséges volt, és mégis elmaradt: abban a két évtizedben, amelyet a részvény adatsora átfog, a beletett egy dollárból 1,65 dollár lett, miközben ugyanez a dollár kincstárjegyben 3,86 dollárra nőtt. Ez azért lehetséges, mert a készpénz is kamatozik, így a léc, amelyet egy részvénynek át kell ugrania, minden évvel feljebb kerül, amíg a részvény a tőzsdén van.
A részvények többsége elmaradt a készpénztől.
Így alakult az összes, 25 967 részvény eredménye a készpénzhez, vagyis az egyhónapos amerikai kincstárjegyhez mérve:
- 11,8%szinte mindent elvesztett3071 részvény. Az értékük egésze vagy csaknem egésze eltűnt.
- 38,7%pénzt veszített, de nem mindentA kis veszteségtől a nagyig. Ide esik a tipikus (medián) részvény is: −2,3% a teljes élettartama alatt, nem évente.Egy nagy veszteség: Lucent, 1996–2006. A részvénybe tett 1 dollárból 0,45 dollár lett; ugyanez az 1 dollár készpénzben 1,47 dollárra nőtt volna.
- 6,9%nyereséges volt, de a készpénznél kevesebbet hozottWorldCom, 1980–2002: a részvénybe tett 1 dollárból 1,65 dollár lett; ugyanebből az 1 dollárból készpénzben 3,86 dollár lett volna.
- Együtt: az összes részvény 57,4%-a elmaradt a készpénztől.
- 42,6%többet hozott, mint a készpénz
Minden sáv az összes, 25 967 részvény egy részét mutatja, a teljes sáv tehát az összes részvény volna. A borostyánsárga sávokban azok a részvények vannak, amelyek elmaradtak a készpénztől, a szürkében azok, amelyek többet hoztak nála. Mindegyiket a saját tőzsdei évei alatt mérjük a készpénzhez.
Miért maradt el ennyi részvény
Az összes részvény több mint fele főleg azért maradt el a készpénztől, mert a tőzsde nagyon sokat kivezetett közülük.
Hogyan maradhat el a készpénztől egy akkora cég, mint a WorldCom? Erre a cég saját igazgatótanácsának vizsgálóbizottsága adott választ egy 2003-as jelentésben. A WorldCom telefon- és adatátviteli vállalat volt, amely úgy nőtt, hogy a saját részvényeivel fizetve vásárolt fel más cégeket, és ez a stratégia a vizsgálók szerint „a folyamatosan emelkedő árfolyamon múlt”. Azt állapították meg, hogy a cég a legnagyobb költségtételéből több mint 7 milliárd dollárnyit nem mutatott ki a közzétett eredményeiben, mégpedig azért, hogy továbbra is gyors növekedésről számolhasson be, miközben a valódi növekedés ennél jóval kisebb volt. 2002 júniusában a WorldCom bejelentette, hogy ezek az eredmények hibásak voltak, és egy hónapon belül csődvédelmet kért.
A készpénztől elmaradt részvények többsége ennél hétköznapibb módon maradt le, és egy jóval nagyobb csoportba tartozik: abba a 9187 részvénybe, az összesnek nagyjából a harmadába, amelyet a tőzsde kivezetett a kereskedésből. Azért lettek vesztesek, mert kivezették őket, vagy azért vezették ki őket, mert addigra már vesztesek voltak? A kivezetett részvények közül a tipikus a tőzsdei élete végére 92%-ot veszített az értékéből, a tipikus esetben tehát a veszteség már megvolt, amikor a jegyzés véget ért. Hogy az egyes cégek miért buktak meg, az az adatokból nem derül ki.
A kivezetett részvények szinte mind elmaradtak a készpénztől, és ezek adják a készpénztől elmaradt részvények több mint felét, hiszen a nagyjából 14 900 ilyen részvényből körülbelül 8600-at a tőzsde vezetett ki. Bessembinder ugyanerre a következtetésre jut. Azt írja, hogy az az eredmény, amely szerint a legtöbb részvény elmarad a kincstárjegytől, „elsősorban a tőzsdék által kivezetett részvényeknek tulajdonítható”, és hozzáteszi, hogy ennek a felosztásnak kevés hasznát lehet venni, hacsak valaki előre meg nem tudja mondani, melyik csoportba kerül majd egy részvény. A darabra számolt eredménynek tehát megvan a magyarázata: a részvények többsége főleg azért maradt el a készpénztől, mert nagyon sokukat kivezette a tőzsde, és addigra az értékük nagy része már elveszett. Azt viszont ez nem magyarázza meg, hogyan kerülhetett a piac egésze mégis előnybe.
Ugyanez a piac dollárban
Dollárban mérve ugyanez a piac billiókkal felülmúlta a készpénzt.
Eddig úgy fest, hogy részvényt tartani vesztes játszma. Csakhogy ugyanebben a kilencven évben a részvénypiac egésze sokkal gazdagabbá tette a tulajdonosait, mint amennyire a készpénz tette volna, és a különbség abban rejlik, hogy mit számoltunk. Ha a részvényeket darabra számoljuk, egy apró tőzsdei cég pontosan ugyanannyit nyom a latban, mint az ExxonMobil, mert méretétől függetlenül mindegyik egyetlen tétel a listán.
Bessembinder ezért minden céget dollárban is megmért. Mindegyiknél azt kérdezte, mennyivel lettek gazdagabbak a részvényesei, mint ha ugyanez a pénz kincstárjegy-kamatot hozott volna. Ebbe beleszámította az osztalékot (azt a pénzt, amelyet a cég kifizet a részvényeseinek), a saját részvényei visszavásárlására fordított pénzt, valamint azt a pénzt is, amelyet a részvényesek tettek be, amikor a cég új részvényeket bocsátott ki. Ez a mérőszám egészen másként bánik a cégekkel, mint a darabszám, mert itt már számít a cég mérete és az is, hány évig nőtt. Egy megszűnő cég viszont legfeljebb annyival csökkentheti az összesített vagyont, amennyi pénzt beletettek, meg amennyi kamatot ez a pénz kincstárjegyben hozott volna. Ha minden cég eredményét összeadjuk, vagyis a vagyont teremtő cégek nyereségéből levonjuk a vagyont pusztító cégek veszteségét, akkor az amerikai részvénypiac 1926 és 2016 között 34,8 billió dollárral többet hozott a tulajdonosainak, mint amennyit a készpénz hozott volna.
A piac teljes, készpénz fölötti nyereségét a cégek 4,3%-a adta.
Ez a nyertes 4,3% az itt megrajzolt 1092 cég: a tíz név szerint felsorolt, utánuk a 11–90., majd a 91–1092. helyezett.
Darabra számolva: hányad az összes, 25 967 részvényből — az 1. ábra két sorban
- 57,4%elmaradt a készpénztől
- 42,6%többet hozott, mint a készpénz
Dollárban · cégek · a sávok értéke milliárd dollárban
A sáv hossza a készpénz fölött teremtett vagyon, végig ugyanazon a skálán. Zöld: a készpénz fölött teremtett vagyon; piros: az elpusztított vagyon.
Ezzel megvan a válasz arra, ki kereste meg a pénzt. A teljes nyereséget, minden veszteség levonása után, egy szűk csoport adta: a nyertes 4,3%, összesen 1092 cég. A felét mindössze 90 cég hozta. (A dollárban mért eredmény cégeket számol, és cégből valamivel kevesebb van, mint részvényből, mert azt a céget, amely többféle részvényt is kibocsátott, csak egyszer veszi számba.)
Hiba volna azt gondolni, hogy a többi 95,7% semmit sem keresett. Sokan közülük teremtettek vagyont a készpénz fölött, összesen mintegy 6,0 billió dollárt, a többiek pedig nagyjából ugyanennyit pusztítottak el, így a két összeg kioltja egymást, és a csoport egésze körülbelül annyit hozott, mint a kincstárjegy.
Ugyanarról a piacról így két kép áll előttünk. Ha részvényenként számolunk, a többségük elmaradt a készpénztől, ha viszont dollárban adjuk össze az eredményüket, ugyanezek a részvények messze megelőzték a készpénzt.
Hogyan lehet mindkét kép igaz?
Miért igaz mindkét kép
Veszíteni legfeljebb annyit lehet, amennyit befektettél, a nyereség viszont évtizedekig halmozódhat.
A válasz első fele az volt, hogy a részvények többsége nagyrészt azért maradt el a készpénztől, mert sokukat kivezette a tőzsde. A másik fele, amely a dollárban mért oldalt magyarázza meg, egyszerű számtan, és minden részvényre érvényes. Egy részvény árfolyama legfeljebb nulláig eshet, ezért akármilyen csúnyán megbukik egy cég, a tulajdonosai nem veszíthetnek többet annál, amennyit beletettek: ha egy dollárt fektettél be, a legrosszabb, ami történhet, hogy ez az egy dollár elvész. Fölfelé viszont nincs ilyen határ. Az a cég, amely tovább növekszik, nemcsak a befektetett pénzre hoz nyereséget, hanem a korábbi évek nyereségére is, így minél tovább él, annál messzebb kerül attól az összegtől, amelyről elindult.
Mennyire messze? Aki 1926 elején egy dollárt tett a ma Altria néven ismert dohánycég részvényébe, és az osztalékot mindig visszaforgatta, annak 2025 végére mintegy 4,4 millió dollárja lett. Ha a legrosszabb eset egy elveszített dollár, a másik oldalon pedig milliók állnak, akkor a két kimenetel nyilvánvalóan nem egyforma súlyú.
Ugyanez az aránytalanság látszik akkor is, amikor Bessembinder egész cégeket mér dollárban. A tanulmány legrosszabb eredménye a WorldComé, amely 95,5 milliárd dollár részvényesi vagyont semmisített meg. A legjobb az ExxonMobilé, amely valamivel több mint ezer milliárd dollárt teremtett, vagyis a legjobb cég több mint tízszer annyit tett hozzá a részvényesei vagyonához, mint amennyit a legrosszabb elvett.
Bessembinder két okot nevez meg arra, miért ilyen egyenlőtlen a kép. Az első, hogy a részvények hozama már egyetlen hónapon belül is egyenlőtlen: sok kis eredmény között akad néhány nagy nyereség, és ez a néhány húzza felfelé az átlagot. Az adatsorában szereplő összes havi részvényhozamnak kevesebb mint a fele, 47,8%-a volt jobb az ugyanarra a hónapra szóló kincstárjegynél, az átlagos havi részvényhozam mégis nagyjából háromszorosa volt a kincstárjegyének. Ez a kettő csak úgy fér össze, ha azok a hónapok, amelyek jobbak voltak a készpénznél, nagyobb különbséggel voltak jobbak, mint amennyivel a többi hónap elmaradt tőle, vagyis az átlagot már itt is a nagy nyereségek kisebbsége húzta fel.
A második ok a kamatos kamat, vagyis az, hogy minden időszak nyeresége vagy vesztesége arra az összegre rakódik, amelyet az előző időszak hagyott, és ez akkor is az átlag alá nyomja az eredmények többségét, ha semmi sem szól a részvény ellen. A tanulmány saját tanpéldájában egy részvény minden időszakban egyforma eséllyel vagy 20%-ot emelkedik, vagy 20%-ot esik, így egy-egy időszakban az átlagos hozama nulla. Két időszak után négy egyformán valószínű út van: két emelkedés után a részvény +44%-on áll, egy emelkedés és egy esés után, a sorrendtől függetlenül, −4%-on, két esés után pedig −36%-on. A négy út átlaga továbbra is nulla, de a négyből három veszteséggel végződik, mert ha egy emelkedést ugyanakkora százalékos esés követ, kevesebb marad, mint amennyiről a részvény indult. Az átlagot egyedül a két emelkedés útja emeli nullára, a másik három mind alatta marad, ezért az átlag szinte senkinek az eredményét nem írja le.
Veszteségből tehát sok van, de mindegyiknek van határa, nyereségből pedig kevés, de annak nincs határa, és így fordulhat elő, hogy a részvények többsége elmarad a készpénztől, miközben a piac egésze billió dollárokkal megelőzi.
Vissza 1999 decemberébe
Mindhárom részvény nagyot zuhant, és tíz éven belül csak az egyik kapaszkodott vissza.
Abból, hogy a piac vagyonát néhány cég teremti meg, még nem derül ki, melyek ezek a cégek, és az sem, milyen érzés tulajdonosként végigkísérni egyet. Térjünk hát vissza a három részvényedhez. Az internetes áruház az Amazon volt, az óriás a General Electric, az a részvény pedig, amelyet Amerikában a legtöbb befektető tartott, a Lucent. Az Apple nem volt a három között, a saját zuhanása viszont két évvel a választásod előtt következett be.
Mindhárom nagyot zuhant, és tíz éven belül csak az egyik tért vissza.
legalább 116 milliárd dollár,
508 milliárdról
2006. nov.: az Alcatel része lett,
a részvény kereskedése megszűntÉrték 2002 végén: 6,3 milliárd dollár, 233 milliárdrólÉrték 2002 végén: 6,3 milliárd dollár,
233 milliárdról
A borostyánsárga vonal azt mutatja, hány év telt el a cég neve alatt megadott kiindulóponttól addig, amíg a részvény először újra e szint fölött zárt (pötty). A Lucent vonala a függőleges vonásnál ér véget. A vonal alatti kis rovátkák egy-egy dátumhoz kötött értéket mutatnak, és közülük csak az Amazoné mélypont. A forrásokat és a dátumokat lásd a Módszertanban.
Ha az internetes áruházat választottad, az Amazont vetted meg, és a következő két évben minden, amit részvényesként láthattál, kudarcnak látszott. Az árfolyam az 1999. decemberi csúcsáról a 2001. szeptemberi mélypontig 94%-ot esett, és egészen 2009 októberéig nem zárt újra a csúcs fölött. A cég 2000-ben több mint egy milliárd dollárt veszített, és az évet negatív saját tőkével zárta, ami azt jelenti, hogy a könyvei szerint többel tartozott, mint amennyi vagyona volt. Abban az évben bezárt két internetes kereskedő, a Pets.com és a living.com, amelyekben az Amazonnak jelentős részesedése volt, 2001 januárjában pedig a cég elbocsátotta a dolgozói mintegy 15%-át. Jeff Bezos a következő részvényesi levelét azzal a szóval kezdte, hogy „Au”, majd így folytatta: „E sorok írásakor a részvényeink több mint 80%-kal állnak lejjebb, mint amikor tavaly írtam Önöknek.”
Az árbevétel alakulása sem adott sok okot a megnyugvásra. Az Amazon a zuhanás minden negyedévében többet adott el, mint egy évvel korábban, a növekedés azonban gyorsan lassult: a 2000 eleji 95%-ról szinte semmire olvadt abban a negyedévben, amelyben az árfolyam elérte a mélypontját, és 2001 egésze ráadásul megint veszteséges év lett. Aki tehát a mélyponton tartotta a részvényt, egy még mindig veszteséges, alig növekvő cég papírját tartotta, és ezekből a számokból semmi nem utalt arra, hogy későbbi nyertes van a kezében. Aztán a növekedés visszatért, nyolc évvel később pedig az árfolyam is. Aki 1997-ben, a tőzsdei bevezetéskor vett, és 2025-ig megtartotta a részvényt, évi 31,1%-os hozamot ért el, ez azonban a legkorábbi tulajdonosok jutalma, nem pedig annak a hozama, aki az 1999-es csúcson szállt be.
Ha az óriást választottad, a General Electricet vetted meg, és a története azt mutatja, hogy a kilencven év egyik nagy nyertese is elveszítheti az értéke nagyobb részét pályája késői szakaszában. Az 1926 és 2016 között teremtett vagyon alapján a negyedik az összes amerikai cég között. A saját jelentései szerint a piaci értéke 1999 végén 508 milliárd dollár volt, 2018 közepén pedig ennek nagyjából a negyede. Ennek az esésnek csak a késői szakaszára van dokumentált magyarázat. 2018-ban a GE nagy veszteségeket jelentett be olyan biztosítási szerződéseken, amelyeket már nem értékesített, de még fizetnie kellett utánuk, értékvesztést számolt el energetikai üzletágán, és szinte nullára csökkentette az osztalékát. Az amerikai tőzsdefelügyelet, a Securities and Exchange Commission (SEC) később azt írta, hogy 2017-ben és 2018-ban az árfolyam „közel 75%-ot esett, ahogy az energetikai és a biztosítási üzletág nehézségei nyilvánosságra kerültek”. 2018 júniusában a GE kikerült a Dow Jones ipari átlagból, a nagy amerikai cégek legismertebb indexéből, amelynek 1907 óta megszakítás nélkül tagja volt. A részvénye csak 2025 júniusában tért vissza az 1999 végi szintjére (egy adatszolgáltató számai szerint; lásd a Módszertant).
Ha azt a részvényt választottad, amelyet Amerikában a legtöbb befektető tartott, a Lucentet vetted meg, amely telefon- és adathálózatokhoz gyártott berendezéseket. Ez a részvény nemcsak népszerű volt, hanem nagy is: 1999. november végén a külső befektetők kezében lévő részvényei együtt 233 milliárd dollárt értek. Öt héttel később, 2000. január 6-án a cég bejelentette, hogy a negyedéves eredménye elmarad a várakozásoktól, és az okok közül elsőként azt nevezte meg, hogy a vevők a vártnál gyorsabban váltottak a legújabb optikai berendezéseire, amelyekből egyelőre nem tudott eleget gyártani és telepíteni. Aznap este, a tőzsdezárás utáni kereskedésben a részvény 28%-ot esett.
Ezután maguk a vevők fogták vissza a költekezést. A Lucent a 2001-es éves jelentésében azt írta, hogy a telefontársaságok, amelyeknek szállít, lassuló növekedéssel és „szűkülő tőkeforrásokkal” néznek szembe, ezért „csökkentik a beruházásaikat, és újragondolják hálózatbővítési terveiket”. Amikor ezek a cégek kevesebbet építettek, a Lucent árbevétele egyetlen év alatt mintegy a negyedével csökkent, az év vesztesége pedig 16,2 milliárd dollár lett. A következő évben a Lucent a létszámának több mint harmadát leépítette, és 2002. november végére, három évvel a választásod után, a külső befektetők kezében lévő részvényei már csak 6,3 milliárd dollárt értek.
A zuhanás előtti növekedés egy részét később szintén kétségbe vonták. A SEC 2004-ben azt állította, hogy a Lucent a figyelmeztetés évében több mint egy milliárd dollár árbevételt szabálytalanul számolt el, és a Lucent egyezséggel zárta le az ügyet, anélkül, hogy az állítást elismerte vagy tagadta volna. 2006. november végén az, ami a cégből megmaradt, a francia Alcatel része lett. Bessembinder számítása szerint a Lucent 80,0 milliárd dollárral szegényebben hagyta a részvényeseit, mint ha a pénzük készpénzben lett volna, és ez a tanulmány harmadik legrosszabb eredménye.
Az Apple nem volt a három választásod között. Azért szerepel itt, mert 1997-ben úgy látszott, hogy vége, 2025-re pedig az egész adatsor első helyére került. Két év alatt az árbevétele több mint a harmadával esett, és közel kétmilliárd dollárt veszített. A cég saját éves jelentése meg is nevezte az okát: a vevőknek „aggályaik voltak a cég stratégiai irányát, pénzügyi helyzetét és jövőbeli kilátásait, valamint a Macintosh platform életképességét illetően”, a Macintosh pedig a cég számítógépe volt. Egyszerűbben szólva a vásárlók kételkedtek abban, hogy a cég és a számítógépe megmarad. Az adósságát bóvli kategóriába sorolták le, abba a besorolásba, amelyet azok a hitelfelvevők kapnak, akiknél valós a nemteljesítés kockázata. 1997 augusztusában a Microsoft 150 millió dollárt fektetett a cégbe, szeptemberben pedig Steve Jobsot ideiglenes vezérigazgatóvá nevezték ki.
A következő év megmutatta, hogyan néz ki egy talpra állás kezdete, és ez egyáltalán nem a növekedésről szólt. Az árbevétel ismét csökkent, 16%-kal, az Apple mégis minden negyedévben nyereséget jelentett. Mivel az árbevétel zsugorodott, a nyereség a költségoldalról jött: a válságév nagy egyszeri költségei, amelyek egy felvásárlás, az átszervezés és egy licencszerződés megszüntetése miatt merültek fel, nem ismétlődtek meg, a működési költségei 32%-kal csökkentek, és sokkal kevesebb eladatlan készletet tartott, 31 helyett 6 napnyit.
Azok a termékek, amelyekről ma az Apple-t ismerjük, ezután jöttek. Az iPodot 2001 októberében, az iPhone-t 2007 júniusában mutatták be, és 2016-ra az iPhone adta az Apple árbevételének 63%-át. Annak az évnek a végére az Apple az ExxonMobil kivételével minden cégnél több vagyont teremtett a részvényeseinek, a 2025-ig tartó rangsorban pedig az első lett.
Az 1999 decemberében feltett kérdésre így megvan a válasz. Mindhárom részvényed nagyot zuhant: az Amazon tíz éven belül visszakapaszkodott a régi ára fölé, a General Electricnek ehhez negyedszázad kellett, a Lucent részvénye pedig 2006-ban úgy szűnt meg, hogy soha nem tért vissza. Tudhattad volna, melyiket érdemes megtartani? Semmi, amit itt láttál, nem árulta volna el, hiszen 1999 decemberében a három cég közül csak az Amazon volt veszteséges, és éppen ez a részvény tért vissza elsőként. A mélypontjukon a később kiugró cégek ugyanúgy festettek, mint a soha vissza nem térő Lucent. Az Amazon, az Apple és a Lucent egyaránt nagy veszteségekről számolt be, és mindhárom leépítésbe kezdett. Ezért nem lett volna ostobaság 1997-ben eladni az Apple-részvényt vagy 2001-ben az Amazon-részvényt. A Morgan Stanley kutatói 2025-ben tanulmányt közöltek több mint 6500 amerikai cég részvényéről az 1985 és 2024 közötti időszakból. Azt találták, hogy a tipikus részvény valamikor 85%-ot esett a csúcsához képest, és a részvények több mint fele soha nem kapaszkodott vissza erre a csúcsra. A tanulmány adatai szerint tehát egy szinte teljesen elértéktelenedett részvény sokkal inkább hasonlított azokra a társaira, amelyek soha nem tértek vissza, mint egy leendő óriásra.
A később kiugró céget nem azért nehéz megtartani, mert ritka, hanem azért, mert éveken át pontosan úgy fest, mint egy bukott cég.
Próbáld ki
Ha több részvényt tartasz, nő az esélye, hogy a nyertes cégek egyike is köztük legyen, de csak lassan.
Ha előre nem tudod megkülönböztetni a nyertes cégeket a többitől, egy dolog akkor is a kezedben marad: az, hogy hány részvényt tartasz. Az alábbi ábrán ezt ki is próbálhatod. Válassz egy számot, és húzz egy véletlen portfóliót, amelyben minden egyes választásnak 4,3% az esélye, hogy a nyertes cégek egyike legyen, mert ennyi a cégek közül azoknak az aránya, amelyek együtt a piac teljes, készpénz fölötti nyereségét adták. Mivel minden választás külön kis esély, annak a valószínűsége, hogy mindegyiket elvéted, minden újabb részvénnyel megszorzódik egy 1-hez közeli számmal, 0,957-tel, ezért nőnek olyan lassan az esélyek. Húsz részvénnyel nagyjából 58% az esélye, hogy legalább egy közülük nálad legyen, és még sokkal több kell ahhoz, hogy ez szinte biztossá váljon.
Hány részvény kell ahhoz, hogy a nyertes cégek közül legalább egy nálad legyen?
a nyertes 4,3%-ba tartozik · nem tartozik oda
Egyetlen véletlen húzás. Az „Új húzás” gombbal kérhetsz másikat.
Az esélyek erre a modellre pontosak: 1 − (1 − 0,043)N.
A modell csak azt számolja, hogy a nyertes cégek közül van-e egy a választottaid között. A hozamról semmit sem mond, mert nem modellezi, mennyit hozott egy-egy részvény, és meddig tartották. Egy nyertes cég birtoklása is csak akkor fizetődött volna ki, ha éveken át kitartottál volna mellette, ahogy az Amazon részvényeseinek is ki kellett tartaniuk: a részvényük majdnem tíz év alatt kapaszkodott vissza az 1999-es csúcsa fölé.
Mit mutat a kilencven év
Egyetlen részvényt tartani egészen más kockázat, mint az egész piacot tartani.
Az adatokból az látszik, hogy a részvények együtt jobban teljesítettek a készpénznél, a kérdés tehát az, hány részvény között osztod el a pénzedet, mert egyetlen részvény egészen más kockázatot jelentett, mint a piac egésze. A piac nyeresége néhány cégtől származott, amelyeket ezekből az adatokból előre nem lehet megnevezni, és még ezek is éveken át vesztesnek látszottak. Aki sok részvényt tart, az ezért egyszerű, gépies módon éri el, hogy szinte biztosan legyen köztük néhány ilyen, és ehhez nem kell megítélnie, melyek lesznek azok. Aki keveset tart, az másra fogad: arra, hogy korán megtalálja őket, és az Amazonéhoz hasonló zuhanásokat is kibírja eladás nélkül. Bessembinder egy szimulációban ennek a stratégiának a legszélsőségesebb változatát próbálta ki: egy olyan befektetőt modellezett, aki a teljes kilencven éven át mindig egyetlen részvényt tart, és azt minden hónapban véletlenszerűen újra kisorsolja. A szimulációt sokszor lefuttatta, és ez a stratégia az esetek 73%-ában elmaradt a kincstárjegytől.
Amikor 1999 decemberében egyetlen részvénybe tetted a megtakarításodat, ezt a második utat választottad. Mindkét út lehet észszerű: a sok részvény azért, mert nem kell hozzá előrelátás, a kevés pedig azért, mert egyetlen korán megtalált és megtartott nyertes rengeteget ért. A kilencven év adataiból tehát az látszik, mit vállal az, aki sok részvényt tart, és mit az, aki keveset. Azt viszont nem árulják el, mely cégek kerülnek legközelebb a nyertes cégek közé.
2016 után
Az Nvidia Bessembinder 2016-ig tartó számításában a 129., a 2025-ig tartó számításában a második volt, vagyis a nyertes cégek köre folyton változik.
Ez az adatsor 2016 végén zárul, Bessembinder azonban azóta 2025-ig folytatta a számolást, és a frissített rangsor élmezőnyében új cég tűnt fel. Az Nvidia, amely számítógépes chipeket tervez, a 2016-ig tartó rangsorban a 129. helyen állt, a 2025-ig tartóban a másodikon. Egykor ez a cég is kudarcnak tűnt, amikor 2002-ben kilenc hónap alatt nagyjából 90%-ot esett a részvénye. A két rangsor közötti években az üzlete is átalakult: az időszak elején az árbevétele nagyobb része a videojáték-üzletágából származott, a végén pedig túlnyomó többsége az adatközpontokból, vagyis azokból a számítógépekkel teli épületekből, amelyek az online szolgáltatásokat futtatják.
A tanulmány egyik kiadásának élén álló cégek tehát nem egyszerűen ugyanazok, mint a következő kiadás élén, ezért a legutóbbi rangsorból nem lehet kiolvasni a következőt. A vagyon felét adó csoport sem lett nagyobb. A szerző adatfájljaiból végzett saját számításunk szerint a 2016-ig tartó kiadásban 90 cég kellett hozzá, a 2025-ig tartóban 46, és minden köztes kiadásban kevesebb, mint az előzőben. Hogy ez a szám miért csökken folyamatosan, azt egyetlen forrásból sem tudtuk megállapítani.
A tanulmány minden frissítésében kevesebb cég adja a vagyon felét.
1926–201690 cég adta a felét
1926–201983 cég adta a felét
1926–202272 cég adta a felét
1926–202452 cég adta a felét
1926–202546 cég adta a felét
Minden összeg a saját záróévének dollárjában értendő, ezért a dollárösszegek közvetlenül nem vethetők össze, a cégek száma viszont igen. Az összegek: 34,8 billió dollár 2016-ig, 55,1 billió dollár 2022-ig és mintegy 91 billió dollár 2025-ig; a 2019-es és a 2024-es kiadáshoz itt nincs igazolt összeg. A 2016-os darabszám a tanulmányé, a későbbieket mi számoltuk a szerző adatfájljaiból.
Aki ma részvényt választ, ugyanott áll, ahol te 1999 decemberében. Akkor az óriás a General Electric volt, a mindenki által tartott részvény a Lucent, a vesztesnek látszó pedig az Amazon. A mai háromnak más a neve, és ez az adatsor semmilyen módot nem ad arra, hogy menet közben megmondd, melyiküket sorolja majd a következő kiadás a nyertes cégek közé.
Hogyan készült
Források és módszer.
A teljes piacra vonatkozó minden szám Hendrik Bessembinder lektorált tanulmányából származik, amely a CRSP-adatbázisra, az amerikai részvényárfolyamok tudományos kutatásban általánosan használt nyilvántartására támaszkodva követ végig minden amerikai törzsrészvényt 1926 júliusától 2016 decemberéig,1 valamint a hozzá közzétett adatfájlokból.3 A későbbi frissítéseiből vett számok mellett ott áll a saját időszakuk. A cégtörténetek a vállalatok saját, a Securities and Exchange Commissionnél benyújtott jelentéseiből, a Bizottság közleményeiből, a WorldCom igazgatótanácsának vizsgálati jelentéséből és az indexszolgáltató bejelentéséből valók; ahol egy szám ehelyett sajtóból származik, azt a szöveg jelzi. Az idézetek angol nyelvű forrásokból valók; a magyar szövegük a saját fordításunk. Semmi sem becslés, hacsak külön nem jelezzük.
Módszertan: adatok, mérőszámok, ábrák, korlátok
- Forrás
- Bessembinder (2018),1 annak műhelytanulmány-változata,2 valamint a szerző közzétett, cégszintű adatfájljai,3 amelyekből a cégek helyezését és a dollárösszegeket vettük. Későbbi időszakok: 1926–20224 és 1926–2025.5 A közzétett számokat közöljük; a CRSP-adatokat nem számoljuk újra.
- Részvény vagy cég
A hozamadatok részvényeket számolnak (25 967 törzsrészvény): 42,6%-uk hozott többet a teljes élete alatt az egyhónapos kincstárjegynél, 57,4%-uk nem; a teljes élettartamra számított hozam mediánja −2,29%; a leggyakoribb kimenetel (5%-os sávokban) a −100%, 3071 részvénnyel (11,8%), amelyek lényegében mindent elvesztettek; 9187 részvényt a tőzsde vezetett ki (CRSP kivezetési kódok: 500–599; az összeolvadások és a részvénycserék külön csoportot alkotnak. A tanulmány megjegyzi, hogy a kivezetés okát nem mindig rögzítik. Ahol igen, ott 1378 részvénynél elégtelen tőke, 1071-nél az elfogadható szint alatti árfolyam, 1004-nél késedelmes beszámolás vagy meg nem fizetett díj, 974-nél pedig a tőzsde pénzügyi követelményeinek nem teljesítése volt az ok: ez együtt 4427 a 9187-ből.), a medián hozamuk −91,95%. A vagyonadatok cégeket számolnak (25 332): a nyertes 4,3% (1092 cég) adja a teljes, 34,8 billió dolláros nettó vagyont; 90 cég (0,36%) adja a felét (50,15%); a többi 95,7% együtt nagyjából a kincstárjegy hozamát érte el.
A teljes élettartamra számított hozamok leggyakoribb sávjában, amely 5%-ra kerekítve lényegében 100%-os veszteség, 3071 részvény (11,8%) van. A tőzsde által kivezetett 9187 részvény 6,8%-a hozott többet az egyhónapos kincstárjegynél. „A nagyjából 14 900 részvényből, amely elmaradt a készpénztől, körülbelül 8600-at a tőzsde vezetett ki” a mi számításunk: 25 967 × 57,4% = 14 905, és 9187 × 93,2% = 8562. A medián részvény hét és fél évig (90 hónapig) volt tőzsdén, és 36 részvény mind a kilencven évben jelen volt; a jegyzés akkor is véget ér, ha egy céget felvásárolnak, ezért ez a két szám azt írja le, meddig maradtak a részvények tőzsdén, nem azt, hány bukott meg. A tanulmány szerint az, hogy a legtöbb részvény elmarad a kincstárjegytől, „elsősorban a tőzsdék által kivezetett részvényeknek tulajdonítható”, és hozzáteszi, hogy ennek a felosztásnak kevés hasznát lehet venni, hacsak nem lehet előre megmondani, melyik csoportba kerül majd egy részvény. A 25 967 részvényt 25 335 cég bocsátotta ki, mert azt a céget, amely többféle részvényt is kibocsátott, egyszer számoljuk; közülük háromnál a vagyon-mérőszám nem volt kiszámítható, így marad a dollárösszegek 25 332 cége. A felső 1092-n kívüli 24 240 cégből 9577 teremtett 6,0 billió dollárt, 14 663 pedig elpusztított 6,0 billió dollárt; ezek a darabszámok a szerző cégszintű fájljából valók, a cikk szövege 9579-et és 14 661-et ír. Az ExxonMobil 1002,1 milliárd, az Apple 745,7 milliárd dollárt teremtett az 1926–2016-os rangsorban; a „több mint tízszer” 1002,1 / 95,5.
- Vagyon
- Az a dollárösszeg, amennyivel egy cég részvényesei gazdagabbak (vagy szegényebbek) lettek, mint ha ugyanez a pénz a cég tőzsdei élete alatt az egyhónapos kincstárjegy kamatát hozta volna, az osztalékot, a részvény-visszavásárlásokat és a részvénykibocsátásokat is számítva; az 1926–2016-os adatok 2016. decemberi dollárban értendők. Ugyanez a mérőszám a későbbi időszakokban részben azért nő, mert a kincstárjegy-alternatíva is tovább kamatozik, ezért a különböző időszakok dollárösszegeit nem vetjük össze. Mivel a mérőszám a kincstárjegy fölötti vagyon, egy megszűnő cég a beletett pénzt és azt a kincstárjegy-kamatot vonja le, amelyet ez a pénz hozott volna, és ez az összeg az időszak hosszával nő (WorldCom: −95,5, −102,0 és −114,5 milliárd dollár a 2016-ig, a 2022-ig és a 2025-ig tartó kiadásban).
- Szemléltetések és szimulációk
- Az a példa, amelyben egy részvény egyforma eséllyel emelkedik vagy esik 20%-ot (két időszak után +44%, −4%, −4%, −36%; medián −4%), a tanulmány saját tanpéldája, nem mért adat. Az egyrészvényes stratégia a tanulmány szimulációja, nem valós befektetők megfigyelése: 1926 júliusától 2016 decemberéig minden hónapban véletlenszerűen kiválasztanak egy részvényt, és összefűzik a havi hozamokat, 20 000-szer; a teljes kilencven évre a futtatások 73%-ában elmaradt a kincstárjegytől, 96%-ában a piactól. Mért adat: az 1926 és 2016 közötti 3 575 216 havi részvényhozam 47,8%-a haladta meg az ugyanarra a hónapra szóló egyhónapos kincstárjegyet; az átlagos havi részvényhozam 1,13%, a kincstárjegy átlagos hozama 0,37% volt. A kincstárjegynél többet hozó részvények aránya nem csökken egyenletesen az időtáv hosszával (havi 47,8%, éves 51,6%, évtizedes 49,5%, teljes élettartam 42,6%), ezért az esszé ilyet nem állít. A 4. ábra a közzétett 4,3%-ra épülő modell; a húsz részvényre vonatkozó 58% = 1 − (1 − 0,043)20 = 58,5%.
- Cégek
WorldCom: minden részlet az igazgatótanács különleges vizsgálóbizottságának jelentéséből való (2003. március 31.): több mint 9 milliárd dollárnyi hamis vagy alá nem támasztott könyvelési tétel 1999 és 2002 első negyedéve között; a vonalköltséget (egy hívás vagy adatátvitel kiindulópontjától a végpontjáig tartó továbbításának költségét, amely 1999 és 2001 között az összes kiadás mintegy felét tette ki) több mint 7 milliárd dollárral kisebbnek mutatták; az árbevétel mintegy 42%-ának tüntették fel (ez cél volt, nem egy adott év mért adata), miközben jellemzően 50% fölött volt; a jelentés a célt úgy fogalmazza meg, hogy „a kimutatott vonalköltséget az árbevétel mintegy 42%-án tartsák…, és továbbra is kétszámjegyű árbevétel-növekedésről számoljanak be, amikor a tényleges növekedés általában lényegesen alacsonyabb volt”; a nehezebb piaci körülményeket 2000-re, a hálózati kapacitás túlkínálatát 2001-re teszi; az MCI-t 1998 szeptemberében vásárolta meg, közel 40 milliárd dolláros teljes vételárért; az árfolyam 8,17 dollár (1994. január eleje) és 47,91 dollár (1999. szeptember vége) között, a jelentés részvényfelosztással korrigált adatai szerint; az újramegállapítást 2002. június 25-én jelentették be; a Chapter 11 szerinti csődvédelmi kérelmet 2002. július 21-én nyújtották be.16 A részvény hozama Bessembinder adatfájljában (1980 novemberétől 2002 júniusáig) +65,2%, vagyis 1 dollárból 1,65 dollár lett, szemben a kincstárjegy 3,86 dollárjával.3,15 A részvénynek ez az adatsora korábban kezdődik, mint ahogy magát a céget 1983-ban megalapították, és 1989-ben egy összeolvadással tőzsdére került, így az első évei egy elődcég jegyzéséhez tartoznak.
Lucent: a 233, a 25,4 és a 6,3 milliárd dollár a nem kapcsolt felek kezében lévő részvények piaci értéke 1999., 2001. és 2002. november 30-án, az éves jelentések borítólapjáról;11,24 az, hogy a Lucentet tartotta a legtöbb befektető, a korabeli sajtóból való;12 a 2000. január 6-i figyelmeztetés a cég saját bejelentéséből, amely több tényezőt nevez meg, elsőként a legújabb optikai termékekre való áttérést, és 9,8–9,9 milliárd dolláros árbevételt, valamint részvényenként 36–39 cent nyereséget jelzett előre az egy évvel korábbi 48 cent helyett;23 a 28%-os esés, a január 6-i zárás utáni kereskedésben, a korabeli sajtóból való, és azokra a napokra nem közlünk árfolyamot, mert a beszámolók eltérnek;12 a vevőfinanszírozási kötelezettségvállalások 2000. szeptember 30-án 8,1 milliárd dollárt tettek ki; a 2001-es pénzügyi év (2001. szeptember 30-ig) árbevétele 21,3 milliárd dollár volt a 28,9 milliárd dollárral szemben (−26%, saját számítás), nettó vesztesége 16,2 milliárd dollár; 2001. szeptember 30-án mintegy 77 000, egy évvel később mintegy 47 000 munkavállaló; a legalacsonyabb árfolyam 0,55 dollár a 2002. december 31-én zárult negyedévben, az éves jelentés szerint;24 a SEC 2004-es állítása a 2000-es pénzügyi év mintegy 1148 millió dollárnyi árbevételére vonatkozik;17 az Alcatellel való egyesülés 2006. november 30-án zárult le, amikor a Lucent az Alcatel-Lucent névre átnevezett cég leányvállalata lett.23 A teljes élettartamra számított hozam (1996 áprilisától 2006 novemberéig) −54,8%, vagyis 1 dollárból 0,45 dollár lett, szemben a kincstárjegy 1,47 dollárjával. A részvényhozamok Bessembinder adatfájljaiból valók;3 a kincstárjegy-összegeket mi számoltuk a Ken French Data Library havi, egyhónapos kincstárjegy-hozamaiból, kamatos kamattal.15 Sem a WorldComról, sem a Lucentről nem állítjuk, hogy a 9187 között volna.
Amazon: az 1999-es nettó veszteség 720 millió dollár;9 záróárak: 106,69 dollár (1999. december 10.) és 5,97 dollár (2001. szeptember 28.), a 2022-es részvényfelosztás előtt (−94,4%, saját számítás); először 2009. október 23-án zárt az 1999-es csúcs fölött;10 a 2000-es nettó veszteség 1,41 milliárd dollár, a hosszú lejáratú adósság 2,1 milliárd dollár, és 2000 végén negatív volt a saját tőke; 2001. január 30-án 1300 munkahelyet, a létszám mintegy 15%-át szüntették meg. A negyedéves nettó árbevétel az előző év azonos negyedévéhez képest, saját számításunk a 2001-es éves jelentésből: 2000-ben +95%, +84%, +79% és +44%; 2001-ben +22%, +16%, +0,2% és +15%; negyedévről negyedévre az árbevétel 2001 első három negyedévében csökkent. A teljes 2001-es év nettó vesztesége 567 millió dollár volt, a negyedik negyedév kis nettó nyeresége pedig a cég saját éves jelentése szerint devizanyereség nélkül veszteség lett volna, ezért az esszé nem nevezi első nyereségnek. A nettó árbevétel 1,12 milliárd dollár volt 2001 negyedik negyedévében és 5,45 milliárd dollár 2009 harmadik negyedévében (a 2009. október 22-i közlemény).25,26 Az évi 31,1% a részvény kamatos kamattal számított hozama 1997 májusától 2025 decemberéig, Bessembinder adatfájlja szerint.5
General Electric: a negyedik a teremtett vagyon szerint, 1926–2016 (608,1 milliárd dollár). Piaci értéke 1999 végén 508,3 milliárd dollár, 2018 második negyedévének utolsó munkanapján legalább 116,2 milliárd dollár, mindkettő az éves jelentéseiből;19 a „nagyjából a negyede” 116,2 / 508,3 = 22,9%, és a 2018-as szám alsó korlát. 2018 eseményei: 6,2 milliárd dolláros adózás utáni ráfordítás a kifutó biztosítási üzletágon (január 16.); 22 milliárd dolláros értékvesztés a GE Power üzletágon, és a negyedéves osztalék csökkentése 12 centről 1-re (október 30.); kikerülés a Dow Jones ipari átlagból (június 26.).20,22 Az árfolyam visszatérése: részvényfelosztásokkal és leválasztásokkal korrigálva az első zárás az 1999 végi árfolyam fölött 2025. június 2-án volt, az első zárás a 2000. augusztus 28-i csúcs fölött pedig 2025. szeptember 16-án; ezek egy kereskedelmi adatszolgáltató árfolyamsorából (Yahoo Finance) valók, nem elsődleges forrásból, és a korrekciós tényezők is az adatszolgáltatóéi. A szövegben el nem mondott korábbi események: 2008. október 1-jén bejelentette, hogy legalább 12 milliárd dollárnyi új részvényt ad el, a Berkshire Hathaway-nek pedig 3 milliárd dollárnyi elsőbbségi részvényt; 2009. február 27-én a negyedéves osztalékot 31 centről 10-re csökkentette; 2009. március 12-én a Standard & Poor’s AAA-ról AA+-ra minősítette le. Mindez a GE saját közleményeiből és jelentéseiből, valamint az S&P Dow Jones Indices 2018. június 19-i közleményéből való.19,20,22 A 2017-ben és 2018-ban bekövetkezett „közel 75%-os esés” a SEC megállapítása; kezdő- és végnapot nem ad meg.18
Apple: nettó árbevétel 11,1, 9,8 és 7,1 milliárd dollár az 1995-ös, 1996-os és 1997-es pénzügyi évben (a „több mint a harmadával” 7081 / 11 062 = −36%); nettó veszteség 816 millió és 1045 millió dollár (a „közel kétmilliárd” ezek összege, 1861 millió dollár); a Macintosh eladott darabszáma −27% az 1997-es pénzügyi évben; az adósminősítését két év alatt a befektetésre nem ajánlott kategóriába rontották, 1997-ben B3-ra (Moody’s) és B−-ra (Standard & Poor’s); a Microsoft 150 millió dollárért vásárolt szavazati jog nélküli elsőbbségi részvényt 1997 augusztusában; az 1998-as pénzügyi év nettó árbevétele 5,9 milliárd dollár (−16%), nettó nyeresége 309 millió dollár, ami 1354 millió dolláros fordulat, és ennek legnagyobb önálló része az egyszeri ráfordítások elmaradása (667 millió dollár az 1997-es, 7 millió dollár az 1998-as pénzügyi évben); működési költségek −32%; bruttó árrés 19%-ról 25%-ra; készlet 31 napról 6-ra; az iPhone a nettó árbevétel 63%-a a 2016-os pénzügyi évben; mind az Apple éves jelentéseiből.7,8,27 Teremtett vagyon: 745,7 milliárd dollár (1926–2016, második) és 5,02 billió dollár (1926–2025, első).3,5
Nvidia: a 2002. január 4. és október 8. közötti „90 százalékos zuhanás” a visszaesés-tanulmány adata, napon belüli árfolyamokon (záróárakon a mi ellenőrzésünk −89,2%-ot ad), és ugyanez a tanulmány szerint a PHLX Semiconductor Sector Index ugyanebben az időszakban 65%-ot esett, ami háttér, nem ok;6 a 129. hely 1926–2016-ban (54,8 milliárd dollár), a második 1926–2025-ben (4,58 billió dollár): két különböző záróév dollárjában mért szám, amelyeket nem vonunk ki egymásból.3,5 A 2017. január 29-én zárult pénzügyi év árbevétele 6,91 milliárd dollár, ebből a videojáték-üzletág 4,06 milliárd dollár (közel 60%), az adatközpont 830 millió dollár (mintegy 12%); a 2026 januárjában zárult pénzügyi évé 215,9 milliárd dollár, ebből az adatközpont 193,7 milliárd dollár (nagyjából kilenctized); az arányok a mi osztásunk. Az Nvidia megtervezi a chipjeit, és másokkal gyártatja őket.28
Altria: évi 16,5%, 1 dollárból mintegy 4,4 millió dollár, 1926 januárjától 2025 decemberéig.5
Visszaesések: Mauboussin és Callahan, Drawdowns and Recoveries (Morgan Stanley, 2025. május 21.): a csúcstól mért legnagyobb visszaesés (maximum drawdown) mediánja 85% több mint 6500 amerikai cég részvényére, 1985–2024; mintegy 54%-uk 2024 végéig nem tért vissza a korábbi csúcsára. A tanulmány árváltozást mér, nem teljes hozamot; napon belüli árfolyamokat használ; és kihagyja azokat a cégeket, amelyeket a tőzsde kizárt, vagy amelyek csődbe mentek.6
A vagyon fele kiadásonként: 90 cég (2016-ig; a tanulmány saját adata), 83 (2019-ig), 72 (2022-ig), 52 (2024-ig) és 46 (2025-ig). A 2016 utáni darabszámok a mi számításunk a szerző közzétett adatfájljaiból.3
- Az ábrák
- Az 1. ábra a 25 967 részvény mindegyikét a négy sor közül pontosan egybe sorolja; minden sáv az összes részvényből mutat egy részt, két tizedesjegy pontossággal megrajzolva: 11,83%, 38,67%, 6,90% és 42,60%, ezek összege 100%. Két sor közzétett adat: 3071 részvény (11,8%) esik a teljes élettartamra számított hozamok leggyakoribb sávjába, amely lényegében 100%-os veszteség, ha a hozamokat 5%-os pontossággal kerekítjük (a cikk nem adja meg a sáv pontos határát, ezért az ábra azt mondja, „egésze vagy csaknem egésze”, és nem közöl küszöböt); 42,6% pedig többet hozott az egyhónapos kincstárjegynél. A másik két sort a cikk nem közli; ezeket két, a cikkben szereplő számból számoltuk ki. A cikk szerint a részvények 49,5%-ának volt pozitív a teljes élettartamra számított hozama. Vagyis 50,5%-nak nem; ebből levonva a lényegében mindent elvesztő 11,8%-ot, 38,7% marad, amely pénzt veszített, de nem mindent (ide számoljuk azt a néhány részvényt is, amelynek a hozama pontosan nulla volt). Ha pedig a pozitív hozamú 49,5%-ból levonjuk a kincstárjegynél többet hozó 42,6%-ot, megkapjuk azt a 6,9%-ot, amely nyereséges volt, de a kincstárjegynél kevesebbet hozott. A tipikus részvény sora a kis veszteségektől a nagyokig terjed: a medián (−2,29%) és a Lucent (−54,8%) egyaránt ide tartozik. A cikk erre az időszakra nem közöl ennél finomabb bontást a teljes élettartamra számított hozamokról, ezért mi sem rajzolunk ilyet. A 2. ábra darabra számoló oldala az 1. ábra két sorban. A 2. ábra dollárban számoló oldalán minden sáv ugyanazon a lineáris skálán áll, amelyen az ExxonMobil 1002,1 milliárd dollárja éppen kitölti a sávot. Az első tíz egy-egy cég; a General Motors itt a 2009-ben kivezetett vállalat, nem a mai. A 11–90. cég (11,9 billió dollár) és a 91–1092. cég (17,4 billió dollár, egyenként 74,3 milliárdtól 5,3 milliárd dollárig) rangsor szerint egymás mögé állítva, ugyanezen a skálán 1 billió dolláros sorokba tördelve szerepel, szakaszonként egy céggel; az első 90 cég adja a 34,8 billió dollár 50,15%-át. A többi 24 240 cégből 9577 teremtett 6,0 billió dollárt, 14 663 pedig elpusztított 6,0 billió dollárt, ami nettó mintegy +0,6 milliárd dollár; ezt Bessembinder cégszintű adatfájljából számoltuk;3 a cikk szövegében 9579 és 14 661 szerepel. A 3. ábra időt mér egyetlen vonalzón: hány év telt el az egyes részvények kiindulópontjától addig, amíg az árfolyam először újra e szint fölött zárt. A kiindulópontok eltérnek. Az Amazoné a csúcs záróára (106,69 dollár 1999. december 10-én); a General Electricé az 1999-es év utolsó záróára; a Lucenté 1999. november 30., az éves jelentésben szereplő 233 milliárd dolláros piaci érték napja, mert 1999. decemberi Lucent-árfolyamot nem közlünk (a sajtóbeszámolók eltérnek). A Lucent vonala 2006. november 30-án ér véget, amikor a részvénnyel megszűnt a kereskedés. A General Electric 2025. június 2-i dátuma egy adatszolgáltató részvényfelosztással és leválasztással korrigált árfolyamaiból való, nem elsődleges forrásból. A rovátkák dátumhoz kötött értékek, és közülük csak az Amazoné mélypont: a General Electric legalább 116,2 milliárd dolláros piaci értéke 2018 közepén és a Lucent 6,3 milliárd dollárja 2002. november végén a cégek éves jelentéseiből való (Lucent: a külső befektetők kezében lévő részvények). A várakozási idők, 9,9, 25,4 és 7,0 év, a mi számításunk ezekből a dátumokból. A 4. ábra a saját modelljére nézve pontos; a kihúzott részvények minden alkalommal valódi véletlen húzásból származnak. 5. ábra: cégenként egy pötty.
- Színek
- Zöld és piros csak Bessembinder dollárban mért, teremtett vagy elpusztított részvényesi vagyonán jelenik meg. A részvények arányai, a valószínűségek, az árfolyamok, a piaci értékek és a céges veszteségek semleges, borostyánsárga vagy lila színnel szerepelnek: a százalék arányt fejez ki, nem pénzösszeget.
- Állítások, nem bírósági megállapítások
- A SEC 2004-es közlése, amely szerint a Lucent a 2000-es pénzügyi évben mintegy 1148 millió dollárnyi árbevételt szabálytalanul számolt el, állítás; a Lucent egyezséget kötött, anélkül, hogy elismerte vagy tagadta volna.17
- Mit hagytunk ki, és miért
- Nem írjuk le, miért esett a General Electric részvénye a 2000-es csúcs után, mert erre nem találtunk megbízható forrást; ezért nem húzunk vonalat a 2008–2009-es és a 2018-as események között sem. Nem állítjuk, hogy az Amazon üzlete 2001-re „helyreállt”: az árbevétel növekedése szinte nullára lassult, és az év veszteséges volt, az esszé ezért csak ennyit mond. Az Apple 1998 és 2016 közötti útját nem magyarázzuk okokkal, mert a jelentések dátumozott mérföldköveket és egy végállapotot adnak, nem okok láncolatát. Az Nvidia 2002-es esésének okát sem írjuk le. Azt sem állítjuk, hogy az Nvidia helyezése azért változott, mert az árbevétele ugyanezekben az években a videojátékokról az adatközpontokra tolódott át: az árbevétel a cégé, a vagyon a részvényeseié, és a számok nem bizonyítják a kapcsolatot. Arra, hogy a tanulmány minden frissítésében miért kell kevesebb cég a vagyon feléhez, nem találtunk forrással alátámasztható magyarázatot. Nem tudjuk, mi lett a Lucent vevőinek nyújtott hitelekkel. A Lucent részvényeseinek számát nem közöljük, mert a források eltérnek. Azt, hogy a WorldCom vagy a Lucent részvénye a tőzsde által kivezetett 9187 között van-e, a forrásaink nem mondják meg.
- Korlátok
- Leíró adatsor az amerikai törzsrészvényekről egyetlen időszakban: nem előrejelzés, nem jelzi, hogy egy részvény drága vagy olcsó, és nem befektetési tanács. A számok a pontos időszaktól és a későbbi frissítésektől függően változnak. Ez egy időtálló esszé lezárt vizsgálatokról; élő adatot nem tartalmaz.
Hivatkozások
- Bessembinder, H. (2018). Do stocks outperform Treasury bills? Journal of Financial Economics, 129(3), 440–457. https://doi.org/10.1016/j.jfineco.2018.06.004
- Bessembinder, H. (2017). Do Stocks Outperform Treasury Bills? SSRN Working Paper No. 2900447. papers.ssrn.com
- Bessembinder, H. Wealth-creation data files (1926–2016, 1926–2019, 1926–2022, 1926–2024, 1926–2025). W. P. Carey School of Business, Arizona State University. wpcarey.asu.edu
- Bessembinder, H. (2023). Shareholder Wealth Enhancement, 1926 to 2022. SSRN Working Paper No. 4448099. papers.ssrn.com
- Bessembinder, H. (2026). One Hundred Years in the U.S. Stock Markets. SSRN Working Paper No. 6438198. papers.ssrn.com
- Mauboussin, M. J., & Callahan, D. (2025, May 21). Drawdowns and Recoveries. Morgan Stanley Counterpoint Global. morganstanley.com (archived copy: web.archive.org)
- Apple Computer, Inc. (1997). Form 10-K for the fiscal year ended September 26, 1997. SEC EDGAR. sec.gov
- Microsoft. (1997, August 6). Microsoft and Apple affirm commitment to build next generation software for Macintosh. news.microsoft.com
- Amazon.com, Inc. (2000). Form 10-K for the fiscal year ended December 31, 1999. SEC EDGAR.
- CNNMoney. (2009, October 23). Amazon shares hit all-time high. Archived copy: web.archive.org
- Lucent Technologies Inc. (1999). Form 10-K405 for the fiscal year ended September 30, 1999. SEC EDGAR.
- CNNMoney. (2000, January 6 and 7). Lucent warns of 1Q earnings dip; Lucent’s stock crashes. Archived copies: web.archive.org, web.archive.org
- CNNMoney. (2018, June 19). GE is getting kicked out of the Dow. Archived copy: web.archive.org
- CNNMoney. (2018, September 26). GE’s market value falls below $100 billion. Archived copy: web.archive.org
- French, K. R. Data Library: Fama/French factors (monthly one-month Treasury bill rate). Tuck School of Business, Dartmouth College. mba.tuck.dartmouth.edu
- Special Investigative Committee of the Board of Directors of WorldCom, Inc. (2003, March 31). Report of Investigation. Form 8-K, Exhibit 99.1. SEC EDGAR. sec.gov
- U.S. Securities and Exchange Commission. (2004, May 17). Press Release 2004-67 (Lucent Technologies Inc.). sec.gov
- U.S. Securities and Exchange Commission. (2020, December 9). Press Release 2020-312 (General Electric Company). sec.gov
- General Electric Company. Annual reports for 1999 (Form 10-K405, accession no. 0000040545-00-000023), 2009 (Form 10-K, 0000040545-10-000010) and 2018 (Form 10-K, 0000040545-19-000014). SEC EDGAR.
- General Electric Company. Press releases of October 1, 2008, February 27, 2009 (Form 8-K, Exhibit 99), January 16, 2018 (Form 8-K) and October 30, 2018.
- Clough, R. (2018, October 1). Bloomberg News, as published by Financial Advisor magazine (fa-mag.com).
- S&P Dow Jones Indices. (2018, June 19). Press release on the Dow Jones Industrial Average: Walgreens Boots Alliance replaces General Electric, effective before the open on June 26, 2018.
- Lucent Technologies Inc. Form 8-K filed January 7, 2000 (accession no. 0000950123-00-000151) and Form 8-K filed December 6, 2006 (accession no. 0000898822-06-001443). SEC EDGAR.
- Lucent Technologies Inc. Annual reports for fiscal 2001 (Form 10-K405), 2002 (Form 10-K) and 2003 (Form 10-K, accession no. 0001206774-03-000885). SEC EDGAR.
- Amazon.com, Inc. Annual reports on Form 10-K for 2000 (accession no. 0001032210-01-500087) and 2001 (accession no. 0001032210-02-000059). SEC EDGAR.
- Amazon.com, Inc. Press releases of January 30, 2001 and October 22, 2009 (Form 8-K, Exhibit 99.1); J. P. Bezos, 2000 Letter to Shareholders.
- Apple Computer, Inc. / Apple Inc. Annual reports for fiscal 1998 (Form 10-K405, accession no. 0001047469-98-044981), 2002 (0001047469-02-007674), 2007 (0001047469-07-009340) and 2016 (0001628280-16-020309). SEC EDGAR.
- NVIDIA Corporation. Form 10-K for the fiscal year ended January 29, 2017 (accession no. 0001045810-17-000027); press release of February 25, 2026 on results for fiscal 2026 (Form 8-K, Exhibit 99.1). SEC EDGAR.
Így hivatkozz erre az esszére
Tradiens Research. (2026). A 4%, amely az egész piacot a hátán viszi (3.4 verzió). Tradiens Data Essays. https://tradiens.com/hu/essays/bessembinder-4-percent
@misc{tradiens2026bessembinder4pct,
author = {{Tradiens Research}},
title = {A 4\%, amely az egész piacot a hátán viszi},
year = {2026},
version = {3.4},
howpublished = {Tradiens Data Essays},
note = {Bessembinder (2018) alapján, J. Financial Economics 129(3), 440--457},
url = {https://tradiens.com/hu/essays/bessembinder-4-percent}
}
Tradiens
Mérd a saját eredményeidet úgy, ahogy ez a vizsgálat a piacot méri.
A Tradiens kereskedési napló: minden kötésedet számba veszi, a veszteségeseket is, és megmutatja az eredményeid valódi szóródását, hogy meg tudd különböztetni az ismételhető előnyt egyetlen szerencsés találattól. Azt nem mondja meg, mit vegyél.
Nézd meg, hogyan működik a Tradiens →Minden szám forrással igazolt; lásd fent a Módszertant és a Hivatkozásokat. A 4. ábra húzása a közzétett 4,3%-ra épülő szemléltető modell.